Szörpmanufaktúra lógó
ValahaTanya Családi Ökogazdaság
Hagyományos ízek, hagyományos alapanyagokból, hagyományos módszerekkel, nem csak hagyományőrzőknek
.
   Főoldal
   Rólunk
   Gazdaságunk
   Termékeink
   Vértesacsa...
   Elérhetőségünk
   Kedvencek...
   HoReCa.

Egy pénzügyessé átképeztt élelmiszeripari mérnök és egy gépészmérnök találkozásából kisülhet valami jó?

Bízunk benne!

Hosszú évek multi környezete után úgy döntöttünk, hogy nekünk valami más kell. Valami zöld, sok állat, sok növény és biztonság (erkölcsi, anyagi, és fizikai). Egyenlőre nem tudjuk, hogy ebből mennyit tudunk megvalósítani, sajnos sok minden a külső körülményektől függ.

A kezdő lépéseket már megtettük. A farm épül, a sok növény és állat is reális. De rengeteg munka van még előttünk, hogy a világunk olyan legyen, mint álmainkban.

Ha szeretnéd látni, hogy az álomból, hogyan lesz valóság, egy szántóföldből élhető birtok, látogass meg minket, vagy gyere el önkéntesnek! Szívesen látunk bárkit, aki már ezt csinálja egy kis tapasztalatcserére, vagy aki most szeretne belevágni, hogy elkerülje a mi hibáinkat. Vagy csak kíváncsi vagy, hogy milyen a vidéki élet?  (2010 tavasz)

Az előbbi gondolatok jó pár éve születtek, azóta sok-sok minden megváltozott, sok-sok dolgot sikerült elérni. Kiköltöztünk a farmra, a ház is lakható, a feldolgozó is szépülget. Sokat tapasztaltunk, sok hibát elkövettünk és rengeteget tanultunk. Nem csak a tárgyi ismeretekre gondolok, hanem a személyes tapasztalásokra is. Rengeteg barátsággal, ismeretséggel, kellemes és kellemetlen meglepetésekkel is gazdagodtunk. Időzavarunk (soha semmire nincs elég idő) még nem múlt el, de azt merem mondani, hogy látjuk a fényt az alagút végén. J Már nem csak álmodozunk, hanem konkrét terveink vannak (a következő 200 év tele…) és szépen sorjában próbáljuk megvalósítani. Ha egy éve megkérdezték volna, hogy újra belevágnék-e az egész farmos-tanyás-gazdálkodós-pénzkeresős mókuskerékbe határozott NEM-mel válaszoltam volna. (Hozzáteszem akkor költöztünk, semmi sem volt kész, folyt az építkezés a vállalkozási része is nyögvenyelős volt és ezt tetézte jó pár hatósági ellenőrzés…).

Viszont idén „kisütött a nap” kezd összeállni a kép. És hiába voltak nagyon nehéz éveink, most úgy gondolom megérte. Az étkezőből reggelente látjuk nyúlkomát, ahogy dézsmálja a borsónkat, a gyurgyalagokat mikor kirepülnek a kocsi feljáróba vájt üregükből. Szajkót mentünk a padlásról és látjuk, ahogy cseperednek a kiskecskék – kisbárányok. Az esti naplementéről és az éjszakai csillagos égről már nem beszélek, mert ugyan nagyon szép, de mi még akkor is dolgozunk…. (A Gazdaasszony, 2014 június)

napnyugta